Páncélok
Bőrpáncélok:
4-8 mm vastag Marhabőr lapokból vagy pikkelyekből álló könnyű páncélzat. A bőrt gyakran viaszolással és hőkezeléssel keményítették így még ellenállóbb lett. Egy átlagos bőrpáncél 5-8 kg súlyú a bőr vastagságától és a páncél kialakításától függően (a bemutatós képeken látható saját készítésű pikkelyes páncélom 4,5 kg súlyú). Bőrpáncélt az ókortól kezdve használtak a könnyű lovasok és gyalogosok. Európában és Ázsiában is. Gyakran láncpáncéllal együtt használták, úgy hogy a láncing fölé vették a bőrvértet.
-római szegmenspáncél:(lorica segmentata):A római légiósok jellegzetes páncélzata. Az egész páncélzat 4-6 cm széles bőrszíjakból épül fel. A szíjakat csattokkal rögzítették egymáshoz. A váll rész szintén szíjakból állt össze csak szélesebbekből mint a mellvért. Ugyanez a típus létezett fém változatban is.
A tisztek és az előkelő rómaiak nem szegmenspáncélt, hanem az emberi test izomzatát mintázó mellvértet használtak.
-pikkelyes bőrpáncélok: Lefelé néző bőr pikkelyekből épül fel, amik fedik egymást. A pikkelyek vége lekerekített vagy elhegyesedő. A pikkelyek egy vékony bőr hordozó felületre vannak rögzítve bőrszíjakkal. Európában és Ázsiában igen elterjedt volt az ókortól kezdve, honfoglaló őseinknél is előfordult. Gyalogosok és lovasok használták.
-lamellás bőrpáncélok: Hasonlít a
pikkelyes páncélhoz azzal a különbséggel, hogy itt a lamellák
(pikkelyek) egymáshoz kapcsolódnak nincs külön hordozóréteg, és nem
lefelé hanem felfelé állnak. A lamellák végei lekerekítettek. Merevebb
mint a pikkelyes páncél főleg a könnyűlovasok használták.
Láncpáncélok:
A láncpáncél fémgyűrűk összekapcsolásával készül. A gyűrűk átmérője 8-15 mm. Az így létrejövő fémszövet egy erős és flexibilis páncélzatot hoz létre, mely kitűnő védelmet nyújt a legtöbb vágás ellen, nyilak ellen már kevésbé hatékony. Már a Római birodalomban is használták (első kép), bár a rómaiak később áttértek a szegmens páncél használatára. Általában minden szem négy másikhoz kapcsolódik, de léteznek más szerkezetek is. Egy láncpáncél súlya:15-25 kg, ez függ a hossztól, és a láncszemek vastagságától.
Lemezpáncélok:
-római szegmenspáncél (lorica segmentata): A római légiósok jellegzetes páncélzata. A lorica hamata nevű láncvértet váltotta fel, mert az a nyilak ellen nem nyújtott kellő védelmet, és nehezebb is volt. Az egész páncélzat 4-6 cm széles lemez csíkokból épül fel. A lemez csíkokat bőr szíjakkal és csattokkal rögzítették egymáshoz. Ugyanez a típus létezett bőr változatban is.
-középkori páncélok, lovagi páncélok:
Napjainkban a legismertebb páncélfajta. Főleg a nehéz lovasok lovagok használták. Vastagsága kb1,5 mm. Súlya elérhette a 40 kg-ot. Tévhit hogy nem lehetett benne felállni benne, mert a páncél súlya az egész testre eloszlott. Gyakran az egész testet befedte. A szabad mozgást gyakran bonyolult mechanikával oldották meg pl: térdnél, könyöknél, kesztyűnél. A lőfegyverek és számszeríjak elterjedésével fokozatosan elvesztette jelentőségét.
Japán szamuráj páncélok: A szamurájok csatában bőrből, bambuszból, néha fémlemezből vagy ezek kombinációjából készített páncélokat használtak. Békeidőben nem hordtak páncélt csak kimonót vagy hakamát. A páncélokhoz ijesztő maszkot és sisakot viseltek.